Épület repedések statikai felülvizsgálata

Régi és új épületek rendszeresen megjelenő hibajelensége a különböző irányban, nagyságrendben és időbeli lefolyással rendelkező repedések megjelenése. Bár az épület repedései sok tényezőre és hatásra vezethetők vissza, az alábbiakban megpróbáljuk felsorolni a leggyakoribb jelenségeket és károsodásokat.

épület repedések

Bár szakemberként sok repedést láttam már, csak igen ritkán láttam olyan repedést, amely tartószerkezetileg ténylegesen veszélyt jelentett volna a ház állékonyságára  (tehát hogy az összedőlés fenyegette volna a házat) illetve a házban lakók testi épségére nézve. Ezek már jellemzően olyan repedések (falrepedés, mennyezet repedés, homlokzat repedés), amelyek centiméteres nagyságrendűek és/vagy át lehet rajtuk látni. Természetesen olyan is előfordulhat, amikor a repedés egy idő után már hirtelen nyílik meg, azt viszont nem szabad megvárni.

Egyszóval nem kell pánikba esni, az esetek többségében ezek a repedések nem életveszélyesek illetve nem veszélyeztetik a ház állékonyságát.

Ezzel a cikkel az a célom, hogy segítsek megválaszolni néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy a házon található repedések miért alakulnak ki, várható-e a helyzet rosszabbodása, és nem utolsó sorban, hogyan lehet ezeket kijavítani?

A házrepedések kialakulásának okai

Képzelje el, hogy megfog egy darab papírt, és elkezdi két kézzel két különböző irányba húzni. A papírdarab egy idő után elszakad.

Pontosan ez történik egy ház falával is, amikor „elszakad” illetve megreped. Valamilyen „erő” két különböző irányba húzta vagy egyik oldalán húzta, míg a másikat nem tudta, és ettől „szétszakadt” az anyag.

Egy fontos tudnivaló van ezzel kapcsolatban, ami nyilvánvalónak tűnhet, de sokszor eszünkbe sem jut: minden repedés, azaz szakadás után mozgás jön létre! Azaz a fal elmozdul valamilyen irányba, miután már nem tartja ott a másik faldarab, amitől elszakadt.

Ez azért fontos, mert a mozgás rámutathat a repedés okára. Mitől mozdulhatott el az a faldarab?

Az épület repedések leggyakrabban előforduló okai:

  • Alapozási hibák. Az épület alapja megsüllyedt, ami adódhat az egyenlőtlen alapsüllyedésből, mivel a kivitelező nem járt el elég gondosan, nem tömörítette az altalajt megfelelően, és a ház saját súlya tömörítette össze a talajt, amitől persze a falazat elmozdult és megrepedt. Ez a helyzet akkor állhat fenn, ha a ház viszonylag friss építésű, tehát néhány éven belül épült. Ide tartozhat még az az eset is, ha az alaptest egyszerűen eltört, mert nem volt vasalással erősítve, amikor a talaj azt indokolttá tette volna.
  • Víz. Nagyon gyakori eset, amikor az esővíz vagy domboldalon a rétegvizek nincs rendesen elvezetve a ház mellől. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az esővíz az alaptest alá folyik, alámossa azt, majd az így képződött üregbe az alaptest „beleesik”. A leghatékonyabban úgy védekezhetünk az ilyen esetek ellen, hogy a felszíni és a felszín alatti vizeket távol tartjuk az alaptól. Egy jó vízelvezető rendszer ezért nagyon sokat spórolhat nekünk.
  • Dinamikus terhelés. Néha előfordul, hogy a szomszéd építkezni kezd vagy az utcában valahol nagyobb építési projekt indul, és ilyenkor a nehézmunkagépek, dömperek naponta többször is elmennek házunk előtt vagy mellett. Előfordulhat olyan eset, amikor az így adódó dinamikus terhelés olyan mértékű, hogy az a talaj szemszerkezetének átrendeződését okozza, ami kisebb helyi süllyedéseket, ezáltal repedéseket okoz az épületeink szerkezetein. Ezt elég nehéz kivédeni, de egy előzetes fotókkal dokumentált állapotfelméréssel, melyet esetleg az építésvezetővel vagy projektfelelőssel is egyeztethetünk, megelőzhetőek az utólagos kellemetlen nézeteltérések.
  • Szakszerűtlen építés. Sokszor fordul elő, hogy egy épületet olyan kivitelező épít meg, aki nem figyel a minőségre. Vagy egy toldaléképület nincs rendesen „összedolgozva” a régi épületrésszel. Ilyen esetekben a repedések kialakulása majdhogynem törvényszerű. Ezeknek egy része könnyen javítható, másik része nem. Az elbírálásuk teljesen egyedi, helyszíni szemrevételezést kíván.
  • Födémek mozgásai. Ezek a típusú repedések elsősorban válaszfalakon jelennek meg az emeleten, ahol a födém mozgása nincs gátolva. Célszerű megvizsgálni ebben az esetben a födém tényleges lehajlását, összehasonlítva a megengedhető maximális lehajlással.

Várható-e a helyzet rosszabbodása?

tető csere

Attól függ, hogy pontosan mi az oka. Elképzelhető, hogy a süllyedésből adódó mozgás konszolidálódni fog, ami azt jelenti, hogy a mozgás lelassul vagy megáll. Ha azonban a hiba jellegéből fakadóan a mozgás továbbra is fenn tud maradni, akkor rosszabbodhat a helyzet. Sajnos ezt csak a konkrét esetekben lehet megállapítani. Érdemes a repedésekre kisebb gipszpogácsákat tenni, ami mutatja, hogy a repedés tovább nyílik vagy esetleg már megállt. Ha a gipszen megjelenik a repedés, akkor a mozgás még tart.

Mi a megoldás?

Ha a süllyedés, és ezáltal a főfal repedések kialakulása alapozási hibákra vezethető vissza, akkor természetesen az alapozási rendszert kell javítani. Ez költséges megoldás, és elég kényes kérdés. Mindenképpen tapasztalt statikust és kivitelezőt kíván. Házilag semmiképp sem javasoljuk ezeket megoldani, mert súlyosabb károsodások is keletkezhetnek, ha nem szakszerűen végzik el. Az, hogy milyen módon kell javítani az alapozást, attól is függ, hogy éppen mi a helyzet. Lejtős terepen vagyunk vagy sem, roskadékony talajon áll az épület vagy sem, Lejjebb tudunk-e menni az alapozási síkkal, stb. Ezt helyszíni szemle során értékeljük ki, és a látottak alapján javasoljuk a megoldást.

Amennyiben a főfal repedések vízelvezetési hibák miatt jöttek létre, ezt általában könnyen lehet javítani. Az esetek többségében ez az ereszcsatornák alaptestek közeléből történő elvezetésével megoldható. Rétegvizek esetén (domboldalban) költségesebb eljárást szoktunk javasolni, mivel ebben az esetben a biztos megoldást az épület köré telepített drénrendszer jelenti. Ez egy olyan cső, amit a talaj alatt fektetnek le, perforálva van (lyukacsos) és a domboldalról a talajszint alatt lejövő vizeket elvezeti. Ezáltal az épület alapjai alá nem tud bemenni a víz, és az épület süllyedése (repedés) meg tud állni.

Dinamikus terhelések esetén, amennyiben annak forrása nem szüntethető meg (pl. az utcában folyamatos nehézgépjármű forgalom van), az alapozási sík mélyítése megoldást adhat a repedések további nyílására. Ha elég mélyre visszük az alapsíkot, akkor a dinamikus terhelések hatása már nem okoz a talajban szemszerkezet átrendeződést, így az alaptest mozgását sem. Következésképpen a repedések megállnak.

A fenti vezérelvekből némi képet kaphatunk arra vonatkozólag, hogy a házunk alapozása alatt mi történhetett, illetve a repedések mitől indulhattak meg.

Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy pontosan miről is van szó, illetve a repedések még mindig mozognak, mindenképpen javasoljuk felvenni a kapcsolatot szakemberrel.

A statikus szakvéleményt az alábbi megrendelőlap kitöltésével lehet megrendelni.

 

Szakvélemény megrendelés

Kérjük, töltsön ki minden mezőt!

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!