Építési engedély és minden amit tudni kell róla 2024-ben
Az építési engedély az építkezéshez szükséges jogosítvány, amit az adott terület illetékes hatóságai bocsátanak ki. Minden olyan építkezés esetén szükséges, amelyet a vonatkozó jogszabályok meghatároznak.
Az engedélyeztetés jogi háttere
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 37/2007. (XII. 13.) számú ÖTM-rendelet, mely 2008 január 1-jén lépett hatályba, tartalmazza az építési engedélyezéssel kapcsolatos jogszabályokat.
3 alapvető tudnivaló a panel beton vésés szigorú szabályairól
Rengetegszer találkozunk a munkánk során olyan esetekkel, amikor villanyszerelő szakemberek egy panellakást szétvésnek, nem törődve azzal, hogy ennek milyen következményei lehetnek. A panel beton vésés azonban szigorú szabályokhoz kötött. Nézzük meg, mik ezek!
A panelos építési mód és a panel beton vésés alapkoncepciója
Érdemes komolyan venni, hogy a panel épületekben hogyan és nem utolsó sorban hol véshetünk hornyokat villamos vezetékeknek, esetleg a klíma kültéri egységének kivezetését hol fúrhatjuk át a homlokzati falon.
Mekkora házat lehet építeni engedély nélkül 2023-ban?
Természetesen amikor házat vagy valamilyen egyéb szerkezetet, építményt építünk telkünkre, sokan szeretnénk elkerülni a bürokratikus engedélyeztetési eljárás vagy az egyszerű bejelentési eljárás lefolytatását és a vele járó költségeket. Ez teljesen érthető, hiszen sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha engedély nélkül lehetne építkezni. De nézzük meg, mit mond a törvény arról, hogy mekkora házat lehet építeni engedély nélkül?
Áthidaló beépítése szakszerűen
Sajnos jártunkban-keltünkben rengetegszer tapasztaljuk azt, hogy az ügyfeleink megveszik a Porotherm áthidalókat, majd azokat házilagosan megpróbálják beépíteni, de egyáltalán nincsenek tisztában ezeknek az áthidalóknak a működési elvével, és azzal, hogyan kell azokat szakszerűen elhelyezni. Pedig az áthidaló beépítése nem egy bonyolult dolog, ha tisztában vagyunk vele, hogyan működik.
Ebben a cikkben kísérletet teszünk arra, hogy a legfontosabb tudnivalókat elmagyarázzuk.
Mátrai födém - amit érdemes róla tudni
A Mátrai födém ismertetése
A Mátrai födém a századfordulón (1893) szabadalmaztatott acélgerendák közötti gömbvas betonacél hálóra salakbetonból betonozott szerkezet volt. Az acélgerendákat 2,0-2,5 m-re helyezték el egymástól. A gömbvashálót a hengerelt acélgerenda felső övére erősítették, amely függőágy-szerűen belógott. Az akkori elképzelés szerint így a Mátrai födém tulajdonképpen tisztán húzott gömbvasból áll, a salakbeton csak a gömbvasháló közeinek kitöltésére szolgál, de az erőjátékban nem vesz részt (mint a mostani vasbeton szerkezetekben), így a beton szilárdsága nem volt követelmény. (A statikai modell azonban később helytelennek bizonyult, és a födém acélgerendái alulméretezetté váltak.)
5+1 tipp mielőtt statikust hívna
Mielőtt tervezett átalakítási munkálataihoz statikust hívna, fontolja meg az alábbi pontokat a saját és vagyonának biztonsága érdekében:
1. Szerepel-e a statikus a Kamarai Névjegyzékben?
Mielőtt kihívja a statikust helyszíni szemlére akár ingatlan vásárlás előtt, akár falbontáshoz, tetőtér beépítéshez vagy épületkárosodás vizsgálatához), mindenképpen ellenőrizze, hogy a statikus neve szerepel-e a Kamarai névjegyzékben, vagyis van-e jogosultsága a feladat elvégzésére. Az alábbi linken a Név mezőbe beírva a kolléga nevét könnyen ellenőrizhetjük a fentieket:
https://mmk.hu/kereses/tagok