Áthidaló beépítése szakszerűen
Sajnos jártunkban-keltünkben rengetegszer tapasztaljuk azt, hogy az ügyfeleink megveszik a Porotherm áthidalókat, majd azokat házilagosan megpróbálják beépíteni, de egyáltalán nincsenek tisztában ezeknek az áthidalóknak a működési elvével, és azzal, hogyan kell azokat szakszerűen elhelyezni. Pedig az áthidaló beépítése nem egy bonyolult dolog, ha tisztában vagyunk vele, hogyan működik.
Ebben a cikkben kísérletet teszünk arra, hogy a legfontosabb tudnivalókat elmagyarázzuk.
Mátrai födém - amit érdemes róla tudni
A Mátrai födém ismertetése
A Mátrai födém a századfordulón (1893) szabadalmaztatott acélgerendák közötti gömbvas betonacél hálóra salakbetonból betonozott szerkezet volt. Az acélgerendákat 2,0-2,5 m-re helyezték el egymástól. A gömbvashálót a hengerelt acélgerenda felső övére erősítették, amely függőágy-szerűen belógott. Az akkori elképzelés szerint így a Mátrai födém tulajdonképpen tisztán húzott gömbvasból áll, a salakbeton csak a gömbvasháló közeinek kitöltésére szolgál, de az erőjátékban nem vesz részt (mint a mostani vasbeton szerkezetekben), így a beton szilárdsága nem volt követelmény. (A statikai modell azonban később helytelennek bizonyult, és a födém acélgerendái alulméretezetté váltak.)
5+1 tipp mielőtt statikust hívna
Mielőtt tervezett átalakítási munkálataihoz statikust hívna, fontolja meg az alábbi pontokat a saját és vagyonának biztonsága érdekében:
1. Szerepel-e a statikus a Kamarai Névjegyzékben?
Mielőtt kihívja a statikust helyszíni szemlére akár ingatlan vásárlás előtt, akár falbontáshoz, tetőtér beépítéshez vagy épületkárosodás vizsgálatához), mindenképpen ellenőrizze, hogy a statikus neve szerepel-e a Kamarai névjegyzékben, vagyis van-e jogosultsága a feladat elvégzésére. Az alábbi linken a Név mezőbe beírva a kolléga nevét könnyen ellenőrizhetjük a fentieket:
https://mmk.hu/kereses/tagok
Engedéllyel és engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2025
Ügyfeleink részéről gyakran felmerül kérdésként, hogy az egyes építési vagy bontási tevékenységeket mikor szükséges engedélyeztetni, és mikor nem. Továbbá mi tartozik a 2024. október 1-től módosult törvény szerinti egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá. Ennek megalapozására a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet IV. fejezete szolgál, mely egyértelműen leírja, hogy mely tevékenységekhez szükséges építési engedélyt kérnünk, illetve mikor van lehetőségünk az egyszerű bejelentési eljárás lefolytatására. Az engedéllyel és engedély nélkül végezhető építési tevékenységek témájához tartozik továbbá a 191/2009 (IX.15.) Kormány rendelet, mely az építőipari kivitelezési tevékenységet, illetve a kiviteli tervezés kötelező eseteit tárgyalja.
Minden építtetőnek javasoljuk, hogy nézze át a fenti törvényi hivatkozások vonatkozó részeit, mielőtt bármilyen építési tevékenységbe kezd!
Szavatosság a használt lakóingatlan hibájáért
Munkánk során többször találkozunk azzal a problémával, hogy egy használt ingatlant megvásárló fél utólag észlel hibákat a megvásárolt ingatlanján, és hozzánk fordul segítségért, remélve, hogy a statikai szakvéleménnyel a kezében joggal követelhet kártérítést vagy az eredeti állapot visszaállítását, vagyis az adás-vétel meg nem történtét.
Ennek jártunk utána. A das.hu oldalán dr. Vágány Tamás cikke tárgyalja a témát:
Miután hosszas válogatást követően sikerült kiválasztani a megfelelő eladó lakást vagy házat, esetleg házrészt, senki nem szeretne kellemetlen meglepetéseket a drága szerzeményével kapcsolatban. Ilyen nem várt meglepetésekből pedig sajnos akadhat bőven! Kérdés, hogy meddig és milyen esetben kérhető számon a hiba az eladón?
Tetőcsere és tetőfedés csere
Régebbi vagy rosszul karbantartott épületek esetében eljön a pillanat, amikor a tulajdonos szeretné lecserélni a fedést (esetleg cseréplécezéssel együtt), vagy akár a teljes fedélszerkezetet is. Statikai szempontból az alábbiakat kell figyelembe venni a tető cseréjekor: