A falbontás engedélyköteles?

Teherhordó falazatok részleges vagy teljes bontása esetén az új, 2017. január 1-én életbe lépett jogszabályi változásoknak köszönhetően már ezek a tevékenységek nem minősülnek engedélykötelesnek. Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységeket a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. pontja írja le, vagy megtekintheti itt.

Teherhordó falazatok esetében a falbontást megelőzően általában kiváltás beépítése szükséges, a tervezett nyílás csak ezután bontható el. A kiváltást többféleképpen el lehet készíteni, de leggyakrabban acélgerendás áthidalással tervezzük az utólagos áthidalásokat. Az áthidalás számításánál mind a szerkezetek önsúly terheit mind pedig a lakótér hasznos terhelését (szekrények, emberek, stb) figyelembe vesszük.

Panel vagy tégla?

Panel épületek esetében a falbontás komplikált lehet. Teherhordó falazatokhoz legfeljebb a felsőbb szinteken javasolunk hozzányúlni, az alsóbb szinteken a falbontás elvégzése rizikós lehet. Bár ezek a szerkezetek rengeteg biztonsággal, tartalékkal rendelkeznek, mégis annak igazolása, hogy a teherhordó rendszer biztonsággal képes viselni a terheit a falbontást követően is, csak igen komplex, az egész épületre kiterjedő szerkezeti analízissel lenne megoldható. Ez pedig az ilyen jellegű lakossági megbízások esetében sem a munka mennyisége és ideje sem pedig annak költségvonzata miatt nem működőképes.

A válaszfalak esetében panel épületekben azt érdemes tudni, hogy általában elbonthatóak, azonban ezek merevítő hatásával is számoltak eredetileg az épület tervezői. A gyakorlatban sokszor a lakóközösség ijed meg, amikor megkezdődik a panelben a falbontás, és szalad a közös képviselőhöz. Ilyenkor célszerű, ha már a kezünkben van a statikus szakvélemény, mely igazolja, hogy az adott falazat vagy falazatrész elbontható-e illetve milyen feltételekkel végezhető a falbontás. Ezt egyébként sokszor a közös képviselő is kéri.

Tehát panel épületekben célszerű minden esetben készíttetni szakvéleményt, akár tartószerkezetről akár válaszfal elbontásáról beszélünk.

Az esetleges kiváltások elkészítése is tovább komplikálja a helyzetet, hiszen egy panelbe nem lehet az áthidalást "bevésni". Ezért ezekben az esetekben más módszereket kell alkalmaznunk.

Tégla falazatú épületek esetében a helyzet általában egyszerűbb. A kiváltó gerendákat általában be tudjuk vésni a falazatba, és kellőképpen fel tudjuk ültetni rá, szükség esetén megerősítve a függőleges teherhordó szerkezeteket is.

Ami gondot szokott okozni ilyen épületekben, azok a kémények. A teherhordó falazatokban - 45,60,75,90 cm szerkezeti vastagsággal - általában kéménykürtők is elhelyezkednek. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a tervtárban az épület alaprajzát, hogy ábrázolja-e ezeket a kéményeket. (Azt, hogy a tervtárban van-e a házról iratanyag, a tervtár honlapján lehet ellenőrizni előzetesen.) Ha nem, akkor sem lehetünk benne biztosak, ezért ezeket a kéménylyukakat, kürtőket csak "feltárással" lehet ellenőrizni. Ha még nem vásároltuk meg az ingatlant, erre nyilván a legritkább esetben van lehetőségünk.

Mit tartalmaz a szakvélemény?

Minden fent leírt dolgot végignézünk, kiszámítjuk és kiírjuk a falbontáshoz szükséges kiváltást (a szakvélemény a számításokat, ellenőrzéseket is tartalmazza). A szakvéleményben benne vannak a kiváltás elkészítéséhez alkalmazott csomóponti megoldások, hogy a kivitelező a falbontás előtt el tudja készíteni belőle a kiváltást.

Felhívjuk a figyelmet a szakvéleményben a kötelező munkavédelmi előírásokra illetve bármi más, a falbontással kapcsolatban felmerülő kérdésre is (pl. a falazatok bontása csak közműmentes, áramtalanított falazaton végezhető vagy technológiára vonatkozó utasítások). Tartalmaz továbbá fotódokumentációt és kamarai igazolást a törvényes működésünkhöz.