Fennmaradási engedélyhez készülő statikus szakvélemény

Abban az esetben, ha az épület/építmény vagy ház engedély nélkül épült, az építkezés utólagos "legalizálásához" fennmaradási engedély szükséges. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez több munkarészt is be kell adni az építési hatóságnak. Egyrészről készül hozzá egy építész tervező által készített rajzi munkarész műszaki leírással, valamint szükséges hozzá statikus (tartószerkezeti) szakértői vélemény. Utóbbihoz olyan statikus szakértőre van szükség, akinek SZÉS-1 kóddal jelölt jogosultsága van. De nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben.

Mikor van szükség fennmaradási engedélyre?

A gyors válasz az, hogy akkor válik elengedhetetlenné a fennmaradási engedély, ha egy már befejezett épület nincs földhivatali ingatlan nyilvántartásban az építkezés befejezése után. Ennek oka lehet a hatóság felszólítása, de a fennmaradási engedély iránti kérelmet a tulajdonos is kezdeményezheti, illetve elképzelhető, hogy eredetileg engedély nélkül épült. Általában az ingatlan értékesítésekor derül ki, hogy különbözik a valóság a földhivatali nyilvántartástól. Fontos, hogy a tulajdonos gondoskodjon az ingatlan státuszának tisztázásáról, mert előbb vagy utóbb valaki értékesíteni fogja és akkor bonyodalom alakulhat ki.

Első lépésben alapvetően két dolgot kell vizsgálni:

1. Megfelel-e az épület a vonatkozó szabályozásnak és helyi előírásoknak?
2. Mikor épült az épület? Az elmúlt 10 évben, vagy annál régebben?

A fenti kérdések megválaszolása után négyféle eset lehetséges a fennmaradási engedély szempontjából:

1. Szabályos és az elmúlt 10 évben épült:
   Ha valami engedély nélkül épült, vagy volt rá engedély, de eltér a tervektől, akkor bírság mellett az elkészült részek hivatalossá tehetők, és további építkezés lehetséges. A bírság mértéke a készültségi foktól függ, például egy teljesen befejezett lakóépület esetén 140 000 Ft/nm.
2. Szabályos és 10 évnél régebben épült:
   Ebben az esetben a hatóság bírság érvényesítési joga elévült. Megvalósulási tervet kell készíttetni egy építésszel, és az elkészült épület szakszerűségéről és minőségéről nyilatkozni kell. Ezután "használatbavétel tudomásulvételi" eljárást kell kezdeményezni a hatóságnál.
3. Szabálytalan és az elmúlt 10 évben épült:
   Ha a szabálytalanság szakszerűtlen kivitelezés vagy nem megfelelő beépítési paraméterek miatt van, a hatóság kötelezheti a tulajdonost a szabályossá tételre. Ha a beépítési paramétereket nem tartották be, az épület nem kap fennmaradási engedélyt, és bontásra kötelezik.
4. Szabálytalan és 10 évnél régebben épült:
   Ebben az esetben nem tehető szabályossá az építkezés, de a hatóságnak nincs bírság vagy bontási jogosultsága. Az ingatlan nyilvántartásba nem kerül be a szabálytalan épület, de ez negatívan befolyásolhatja az ingatlan értékesítését és bizonyos pályázatok, támogatások igénylését.

Miből áll a fennmaradási engedélyezési dokumentáció?

Az épület fennmaradási dokumentációjának lényege az, hogy a leendő tulajdonosoknak és az illetékes hatóságnak is egyértelmű képük legyen az ingatlan eredetéről és állapotáról, szakszerű elkészítéséről illetve rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról. Ez az információ kulcsfontosságú lehet az épület jövőbeli sorsának és értékének meghatározásában.

A fennmaradási engedély kérelmét a tulajdonos kezdeményezheti, vagy az illetékes építésügyi hatóság indíthatja el. Fontos megjegyezni, hogy a hatóságnak 10 éven belül van lehetősége az eljárás kezdeményezésére, amire a tulajdonosnak gyorsan, 90 napon belül be kell nyújtania a szükséges dokumentumokat. Ha az engedély nélküli vagy szabálytalan építés az elmúlt 10 évben történt, akkor a fennmaradási engedélyt bírság fizetése mellett is megszerezhetjük. A bírság alól abban az esetben lehet mentesülni, ha a szabálytalan részt visszabontják vagy megszüntetik.

Első lépésben az építészeti dokumentáció készül egy egy arra jogosult építész tervező által.

A felelős műszaki vezető és egyéb szakértők nyilatkozatai, szakvéleményei szintén elengedhetetlenek a fennmaradási engedélyezéshez. A felelős műszaki vezető nyilatkozhat az elkészült szerkezetek szakszerűségéről, azonban abban az esetben, ha ez nem áll rendelkezésre, statikus szakvéleményt kell készíttetni.

További szükséges munkarészek még az épületgépészeti és az elektromos tervezői műszaki leírás, valamint egy energetikai tanúsítvány elkészíttetése.

A Földhivatali nyilvántartásba vételt a geodéta, (vagy más néven földmérő) által végzett felmérés és az abból készített változási vázrajz alapján lehet benyújtani.

Mit tartalmaz a fennmaradási engedélyhez készülő statikus szakvélemény?

Egy ilyen szakvéleményben sorra vesszük az épület minden egyes tartószerkezeti elemét: alapozás, falak és függőleges teherhordó szerkezetek, födémek és kiváltások (vízszintes teherhordó szerkezetek), fedélszerkezet, lépcső, stb. Minden egyes szerkezeti elem esetében megvizsgáljuk a szakszerűségét, esetleges hibákat vagy hibára utaló jeleket, és nyilatkozunk arról, hogy az adott elem megfelelő vagy valamilyen szerkezeti beavatkozást igényel.

Amennyiben a fennmaradási engedély megszerzéséhez igényel bármilyen beavatkozást, úgy leírjuk azt is részletesen, hogy milyen beavatkozásokat, megerősítéseket igényel a szerkezet ahhoz, hogy biztonságosan használható legyen.

Végül összegzésképpen az egész épületre vonatkozóan teszünk egy nyilatkozatot a minősítésre vonatkozó szabályok szerint: megfelelő, tűrhető, veszélyes.

Ideális esetben a szerkezetek nem tartalmaznak hibákat, így a szakvélemény végén kijelenthetjük: "Az épület vizsgált szerkezetei tartószerkezeti szempontból megfelelőnek minősíthetők, hosszútávú állékonyságuk biztosított, az épület a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősíthető." Ez az amit a hatóság látni szeretne.

Díjak

További információk a témában:

A fennmaradási engedélyezési eljárás szabályairól (E-epites portál)

A fennmaradási engedélyezési eljárás új előírásai (2022)