Építési engedély és minden amit tudni kell róla 2024-ben
Az építési engedély az építkezéshez szükséges jogosítvány, amit az adott terület illetékes hatóságai bocsátanak ki. Minden olyan építkezés esetén szükséges, amelyet a vonatkozó jogszabályok meghatároznak.
Az engedélyeztetés jogi háttere
Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról 37/2007. (XII. 13.) számú ÖTM-rendelet, mely 2008 január 1-jén lépett hatályba, tartalmazza az építési engedélyezéssel kapcsolatos jogszabályokat.
A törvény többféle eljárási módot tárgyal:
- Építési engedély nélkül építhető
- Egyszerű bejelentéshez kötött építmények
- Építési engedélyhez kötött
- Egyszerűsített építési engedélyhez kötött
- Normál építési engedélyhez kötött építmények
Látható, hogy az építési engedély köteles építmények két alcsoportra oszlanak az építési engedély jellege szerint: normál építési engedélyhez és egyszerűsített építési engedélyhez kötött építményekre.
Az építési eljárások rendszeresen módosulnak, beleértve a bejelentéshez kötött tevékenységek kiterjesztését is. 2013-ban még csak két eljárási mód volt, míg ma már három van. Az építési engedély nélküli építmények listája is többször megváltozott, így például a 300 m2 alatti összes hasznos alapterülettel rendelkező lakóépületekre csak az egyszerű bejelentési kötelezettség vonatkozik. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében az engedélyhez kötött építmények listáját jelentősen csökkentették.
Bárki kezdeményezheti az ügyintézési eljárást a Kormányablak hivatalos oldalán vagy az e-építési portál ÉTDR felületén.
Építési engedély nélkül építhető
Erről részletesebben egy külön cikkben írtunk, melyet ide kattintva tud megtekinteni.
Egyszerű bejelentéshez kötött lakóépületek
Ebbe a kategóriába tartoznak azok a lakóépületek, melyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.
Az egyszerű bejelentés egy olyan létesítési forma, amit a jogalkotó a lakóépületek építésére vezetett be. A lehetőségek fokozatosan bővültek, és az egyszerű bejelentés kötelezővé vált az építési tevékenységekhez. Ne feledkezzünk el arról, hogy az egyszerű bejelentés nem ugyanaz, mint az ún. ellenőrzött bejelentés, amit a koronavírus-járvány alatt vezettek be.
Az e-napló készenlétbe helyezése és a dokumentumok feltöltése továbbra is a bejelentés folyamatának első lépései. Az építésügyi hatóság helyett az építésfelügyeleti hatóság lép be a bejelentési folyamatba ezekben az esetekben.
Az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatja:
- a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
- a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
- a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik
A felügyelet kiadja a hatósági bizonyítványt az épület megépítésének tényéről. A tájékoztatás kiadására rendelkezésre álló ügyintézési határidő nyolc napra csökkent a korábbi tizenöt nap helyett, miután a bejelentés sokat egyszerűsödött.
A bejelentés és a hatósági bizonyítvány iránti kérelem megkönnyítése érdekében az épületre elkészített energetikai tanúsítványt és az építési napló összesítő lapját már nem szükséges benyújtani.
Az engedélyhez szükséges hatósági bizonyítvány megszerzésére akkor kerülhet sor, miután elkészült a 300 m2-nél nem nagyobb új lakóépület, illetve a meglévő lakóépületek bővítése. A bizonyítvány igazolja, hogy a használatbavétel hivatalosan megtörtént, és az épület a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmasnak minősíthető.
Egyszerűsített építési engedélyhez kötött építmények
-
- Azon meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megerősítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, mely építése e rendelet szerint építési engedélyhez, egyszerűsített építési engedélyhez kötött lenne, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.
- Az e rendelet szerint építési engedélyezéshez vagy egyszerűsített építési engedélyhez kötött, használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló építmények tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása, megerősítése (módosított építési engedélyezés).
- Akkreditált intézet által bevizsgált technológiával, szerkezeti elemekkel, rétegrenddel és kialakítással (ETA,ÉME) rendelkező könnyűszerkezetes épületek (kész-vagy gyorsház stb.) építése.
- Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése 50 m2- t és 3,0 m építménymagasságot meghaladó mértékben.
- Műemléki jelentőségű vagy világörökség területen lévő telek közterület felőli telekhatárán kerítés építése, átalakítása.
- Műemléki területen lévő telken meglévő nem védett építmény, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított meglévő építmény
- homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere
- homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése
- homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.
- Polgári lőtér műtárgyainak építése.
- Elektronikus hírközlési építmény esetében
- antenna elhelyezése, ha bármely irányú teljes mérete a 4,0 métert meghaladja
- műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha - az antennával együtt mért - bármely irányú teljes mérete a 6,0 métert meghaladja;
- A telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása
- beépítésre nem szánt, védett természeti területen, Natura 2000 területen 1,0 m-t meghaladóan
- egyéb területen 2,0 m-t meghaladóan.
-
- 6,0 m építménymagasságot meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése
- meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha emiatt az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.
- Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű tömegtartózkodás céljára alkalmas
- rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó
- mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény építése
- zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése
- levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése.
- Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló tömegtartózkodás céljára alkalmas
- rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény
- zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése.
- Védett természetvédelmi területen és NATURA 2000 területen megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló
- rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény
- zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény
- levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése. 12. 6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú, vagy 60 m3 vagy annál nagyobb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály tároló elhelyezéséhez építmény építése.
-
- A 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 6,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése
- műemléki-, világörökség, védett természetvédelmi, Natura 2000 területen az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, állatkifutó és trágyatároló építmény építése.
- Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha
- annak talapzatával együttmért magassága 6,0 méternél nagyobb
- a talapzatának magassága 6,0 méternél nagyobb.
- Építménytől különállóan a 20,0 m2-es felületnagyságot vagy a 3,0 m-es magasságot meghaladó, tartószerkezettel is rendelkező reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.
- A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél méternél magasabb támfal építése és legalább egy ilyen méretű támfal által határolt támfalgarázs építése.
- Közforgalom elől elzárt telken belül 3,0 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése.
- Az épület szerkezetével egybe, vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 50,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.
- 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű
- az év során legfeljebb 180 napra felállított idényjellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre szánt területen
- az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre nem szánt területen
- beépítésre szánt területen 50,0 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése.
- 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű
- 100,0 m3-nél nagyobb térfogatú vagy 2,0 m-nél mélyebb magánhasználatú épített kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.
- Fóliasátor építése
- beépítésre nem szánt területen - a mezőgazdasági terület kivételével - állandó (nem idényjellegű, több mint 180 napra felállított), méretkorlát nélkül,
- beépítésre szánt területen
- idényjelleggel (legfeljebb 180 napra felállított) bruttó 500,0 m2-nél nagyobb alapterülettel és 7,0 m-nél nagyobb építménymagassággal
- állandó jelleggel (nem idényjellegű, 180 napnál hosszabb időre felállított) 3,0 m-nél nagyobb építménymagassággal.
- Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 30,0 m2-es vagy annál kisebb, de 10,0 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.
- Műemlékben, műemléki területen meglévő építményben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.
Normál építési engedélyhez kötött építmények
Az építési tevékenységet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1.mellékletében meghatározott kivételekkel csak jogerős és végrehajtható építési engedély birtokában lehet végezni. Tehát ami nincs benne az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek listában, az engedélyköteles.
Az építési engedélyt az egy telekre (egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület) egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.
Az egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységek esetén az építési engedélyt az összes ütemre egyszerre – az egyes ütemeket megjelölve – , vagy a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni.
A kérelmet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer ( ÉTDR ) által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.
Gyakran ismételt kérdések az építési engedély témájában
Ki jogosult az építési engedély kérelmének benyújtására?
Az építési engedély kérelmét benyújthatja a kérelmező (az építés megrendelője), az építés megrendelőjének meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője.
Milyen adatokra van szükség az építési engedély kérelmezéséhez?
Az építési engedély kérelme csak akkor lesz elfogadható, ha tartalmazza az alábbi adatokat. Ezek az adatok elektronikus adathordozón (pl. pendrive-on) vagy az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer) felületén keresztül is beadhatók.
Az építési engedély kérelemhez szükséges adatok:
- A kérelem tárgya és leírása, valamint az engedélyezési eljárás típusa.
- Az építkezéshez kapcsolódó további dokumentumok (részletes információk a Kormányablak weboldalán találhatók).
- A mellékletek, melyeket a kérelemhez csatolni kell.
- A kérelmező és/vagy képviselőjének azonosításához és elérhetőségeinek biztosításához szükséges adatok.
- Az építési tevékenységgel érintett telek pontos címe és helyrajzi száma.
- Az építési dokumentáció kézhezvételének módja a kérelmező részéről.
- Szükség esetén az építés megrendelőjének meghatalmazása és aláírása.
Milyen dokumentumokra van szükség az építési engedély kérelméhez?
Az építési engedély kérelméhez a következő dokumentumok szükségesek:
- Digitális építészeti és műszaki dokumentáció.
- Ha szükséges, szakhatósági közreműködéshez szükséges dokumentumok.
- A településképet érintő változások esetén szükséges dokumentumok (pl. a települési önkormányzat polgármesterének írásbeli véleménye).
- Az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumok.
- Lehet, hogy további dokumentumokat kell benyújtani, melyről részletesebb információk találhatók a Kormányablak weboldalán.
Mennyibe kerül az építési engedély?
Az építési engedély illetéke összetett. A két leggyakoribb illeték a következő:
- Továbbépítési engedélyezési eljárás alapdíja 5 000 forint. Ez akkor fizetendő, ha meglévő ingatlant szeretnél átalakítani.
- Új, egylakásos ingatlan építése esetén az illeték 20 000 forint.
- Az építési engedély további illetékeiről részletesebb információk találhatók a Kormányablak tájékoztatójában.
Meddig érvényes az építési engedély?
Az építési engedély a végrehajthatóvá válástól számított három évig érvényes.
Van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapok építési engedélyt?
Igen, van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapod meg az építési engedélyt. Ehhez fordulhatsz a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz.
Mely törvények fontosak az építési engedély ügyében?
Az építési engedély ügyében négy kormányrendelet fontos:
- 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet – Ez a rendelet tartalmazza azon építési tevékenységek listáját, melyekhez engedély szükséges.
- 155/2016 (VI. 13.) és 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet – Ezek a rendeletek a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szólnak.
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet – Ez a rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységekről szól.
Ha szükséges, fordulj jogászhoz, aki segíthet a jogszabályok értelmezésében. Az említett kormányrendeletek megértése segíthet az építési engedélyhez kapcsolódó ügyekben.
További információk a témában:
Mihez nem szükséges építési engedély? Az engedélyhez kötöttség előírásainak változásai