A tető tervezés hiánya milliókba kerülhet - hogyan járt egy ügyfelünk
Az optimista kezdet - tető tervezés nélkül
Nemrégiben készítettünk egy családi ház bővítéshez engedélyezési tervdokumentációt. Mi elkészítettük és leadtuk a statikai anyagot (statikai számítások, műszaki leírás) az építésznek, majd az egész dokumentáció be lett adva illetve fel lett töltve az e-naploba. Később az engedély megjött, így látszólag hamarosan kezdődhetett az építkezés. Minden rendben lévőnek tűnt - vagy mégsem? Hogyan befolyásolta az építkezés menetét a tető tervezés hiánya?
A hívás
Eltelt néhány hónap. Mi azóta rengeteg projekten dolgoztunk, így amikor az ügyfél felhívott, hirtelen már azt sem tudtam, miről van szó. A telefonban aztán elmondta, hogy elzavarta a kivitelezőt, mert szerinte rossz tetőt csinált, és egy csomó probléma van vele. Egy másik ácsot is hívott, aki nem hajlandó feltenni a cserepezést erre a tetőre. Itt már sejthető volt, hogy baj van, a tető tervezés hiánya már sejthető volt.
Előzetesen kértem tőle fotókat, hogy lássam, miről is beszélgetünk egyáltalán. A fotók alapján tényleg látható gondok voltak, így megbeszéltük, hogy kimegyek és megnézem személyesen is a szerkezetet, sőt ott lesz a kivitelező is, a műszaki ellenőr és minden résztvevő.
Megjegyzem a tető, bár egyszerűnek tűnhetett, mégsem volt az, ugyanis az egyik oldala a nyeregtetőnek szinte teljes hosszban kiemelésre került, így ki kellett váltani acélgerendával a derékszelemen magasságában mindkét oldalon, amelyet már az engedélyezési tervdokumentációban is kiírtunk. Na de hol a kiviteli terv?
Az első hiba - Nem tudtam, hogy kiviteli tervet is kell készíttetni!
Amikor kint feltettem a kérdést az ügyfélnek, hogy miért az engedélyezési terv alapján építtette a tetőt, azt a választ kaptam, honnan kellett volna azt tudnia. Nos, benne volt az engedélyezési tervekben a figyelmeztetés. Kiderült, azt sem tudta, mi a különbség az engedélyezési terv és a kiviteli terv között! És ezzel nincs egyedül, sajnos nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy az építtető úgy vág bele az építkezésbe, hogy az alapvető tudnivalókkal sincs tisztában. De ez nem feltétlenül csak az ő hibája. Senki nem hívta fel kellőképpen a figyelmét ezeknek a dolgoknak a fontosságára. Akkor itt most tisztázzuk le.
Engedélyezési terv
Az a kisebb részletességű tervcsomag (építész tervek, statikus tervek vagy műszaki leírás, a szükséges egyéb műszaki leírások vagy tervek az egyéb szakágaktól, mint gépész, elektromos, stb.), amely az önkormányzathoz (ill. e-naplóba) beadásra kerül, és amely alapján a hatóság engedélyezi az adott beruházás megvalósíthatóságát.
Építész oldalról az engedélyezési terv tartalmazza az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat, a szükséges műszaki leírást, egyéb számításokat (hőtechnikai, építménymagasság, beépíthetőség, stb.).
Statikai oldalról az engedélyezési terv családi ház esetében általában egy műszaki leírásból és egy statikai számításból áll, amely igazolja, hogy az adott geometriai kialakítással az épület megvalósítható, és hosszútávú állékonysága biztosítható.
Kiviteli terv
Egy másik tervcsomag, amely olyan részletezettségű, hogy abból a kivitelező minden egyes megépítésre kerülő részletre pontos szakmai iránymutatást kap rajzi vagy szöveges formában.
Építész kiviteli tervben általában csomóponti részletek, nyílászáró konszignációk, és minden más is olyan részletezettséggel szerepel, ami alapján még az anyagrendeléseket is pontosan leadhatjuk.
Statikai oldalról a kiviteli terv olyan rajzokat tartalmaz, amely alapján a szerkezet építhető meg: pl. a födémbe mennyi vasat kell tenni, vagy a tetőszerkezetet hogyan kell összeszerelni, anyagmennyiségekkel, és technológiai leírással együtt.
Tető tervezés - mikor kell kiviteli terv?
A tető tervezés hiánya azért történhetett meg, mert a fedélszerkezet megtervezése a kiviteli terv része, nem az engedélyezési terv része, és ezt az ügyfél nem tudta. Azt gondolta, azzal, hogy a ház le van rajzolva, fel is építhető. De az engedélyezési terv a részleteket nem tartalmazza!
A kivitelezőnek, mint szakmabelinek pedig sosem szabadna pusztán az engedélyezési tervek alapján építeni, főleg olyan esetekben nem, amikor a törvény megköveteli a kiviteli tervezést: a 191/2009 (IX.15.) Kormány rendeletben minden le van írva ezzel kapcsolatban, de itt most megemlítjük a legfontosabbakat, mikor kell kiviteli tervet készíttetni:
- ha az építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött
- ha az építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött, és
- a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter, vagy azt meghaladja
- az épület tartószerkezete, vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút
- a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz
- a falszerkezet, vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak
- a támfal magassága az 1,5 métert nem haladja meg
- ha az építőipari kivitelezési tevekénység azbeszttartalmú szerkezet átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, részleges vagy teljes eltávolítására irányul
- ha az építőipari kivitelezési tevekénység az építmény tűzvédelmi jellemzőinek változását és az építmény szigorúbb kockázati osztályba történő besorolását eredményezi
- az építmény bontásáról, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert
- azon sajátos építményfajta szerinti építményhez kapcsolódó építőipari kivitelezés, amely esetében azt a szakági jogszabály előírja
Jelen esetben tehát a kiviteli tervre azért lett volna szükség, mert az építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez volt kötve. De a tető általában meghaladja az 5,4 m fesztávolságot, tehát a legtöbb esetben szükség van kiviteli tervre hozzá.
A tető tervezés hiánya - a helyszíni szemle tanulságai
Sajnos részletes kiviteli terv hiányában a kivitelező nem tudta pontosan, hogyan is építse meg azt a tetőt. Mivel rögzítse, hogyan készítse el például a térdfalat? Így számos szerkezeti hiba került feltárásra a helyszíni szemlén (10 pontban foglaltam össze a szerkezeti problémákat a szakvéleményemben), mellyel minden résztvevő egyetértett. Az ügyfélnek igen drága mulatság lesz kijavítani - valószínűleg több milliós tételről beszélünk, szemben egy tetőterv pár százezres költségével.
A másik dolog, ha a kezében lett volna egy kiviteli terv, akkor lenne mit számon kérni a kivitelezőn. Így legfeljebb csak szakmai hiányosságokat lehet, vagy azt, hogy miért indult neki az egésznek kiviteli terv nélkül.
A műszaki ellenőr felelősségéről itt most nem beszélünk, de az is hagyott némi kivetnivalót maga után.
Az építtető egy csomó idegeskedéstől kímélte volna meg magát. A kivitelező nem lett volna elzavarva a projekt közepén. A tervezőknek nem adott volna plusz munkát egy másik projekt kellős közepén. Mindenki csak nyert volna vele.
Kérem, KÉREM! Mielőtt építkezni kezdünk, merüljünk el benne, milyen feladataink lesznek építtetőként/beruházóként, és mit írnak elő a vonatkozó törvények! Nem lehet arra hivatkozni, hogy nem tudtam!
És a kivitelezőkhöz: KÉREM ne kezdjünk el építeni olyan szerkezetet tervek nélkül, ami kiviteli terv köteles! És ne vállaljunk olyat, amiben nincs tapasztalatunk!
Ez is érdekelheti: